|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lapka József 2009. július 6.Július 4-én a szatmárnémeti székesegyházban Schönberger Jenő püspök pappá szentelte Lapka Józsefet. A püspök elmondta: Jézus számára a legfontosabb volt Isten országának a munkálása, az evangélium hirdetése. A mai világban ez nagyon nehéz feladat, mert sok minden versenyezni akar az egyházzal, versenyezni akar Krisztus apostolaival. De az evangélium mindig örök érvényű és mindig új, akkor is, ha 2000 éves. /Papszentelés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./2011. június 4.Könyvkiadás - honnan hová?Budapesten ezekben a napokban zajlik a 82. �?nnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minõségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye. Idén a könyv ünnepe nemcsak Budapestre, hanem Balatonfüredtõl Debrecenen, Miskolcon, Szegeden át Vácig több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentõségû, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra van magyar könyvhét a határon túl is, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott. Az idei Könyvhétre és a Gyermekkönyvnapokra 116 kiadó (ebbõl 19 határon túli mûhely - köztük az Irodalmi Jelen is) 385 újdonsága látott napvilágot, kizárólag magyar szerzõk mûvei. A Gyermekkönyvnapokra 32 újdonság jelent meg. Gutenberg korszakújító találmánya ellenére a könyvnyomtatás fejlõdése nem volt egyenes ívû. Mindig és mindenütt szorosan összefüggött az írás és olvasás elterjedésével, a gazdasági-társadalmi fejlõdéssel, a civilizációs folyamatokkal, az emberek érdeklõdési vágyával. A sötétnek tartott, ellentmondásokkal telített középkorban, amikor eretnekeket égettek máglyán, boszorkányokat küldtek a halálba, s a vallási türelmetlenségnek igen tágak voltak a határai, Európa egyes országaiban az egyházak, uralkodók, arisztokraták körében divat volt a könyvgyûjtés és olyan tékák alapjait vetették meg, mint a vatikáni, a szentgalleni, a pannonhalmi vagy akár Mátyás király híres könyvtára. Késõbb, a felvilágosodás fáklyahordozói meg voltak gyõzõdve a tudás megõrzésének és továbbadásának fontosságáról, életre hívták és berendezték nagy könyvtáraikat. Erdélyben a Batthyaneum, a Bethlen Kollégium nagykönyvtára, a vásárhelyi Teleki Téka - hogy csak a legismertebbeket említsük - mindmáig különbözõ korok szellemi kihívásainak kiapadhatatlan ismeretforrásai. �?sszeállításunkkal egy kis visszapillantásra invitáljuk a kedves Olvasót. Nem csupán státusszimbólum Régi aradi könyvek Gutenbergtõl hosszú idõn át a könyvkiadás mindig a nyomdák elterjedésének, kapacitásának, mûszaki lehetõségeinek a függvénye volt. A kiadói hálózatok szövevénye a 19. században terjedt el. Addig a szerzõ egyenesen a nyomdába vitte, és saját zsebébõl, vagy valamelyik mecénás támogatásából fizette könyve kinyomtatását. Olyan városban, ahol volt e célra alkalmas nyomda. Arad sajátos fejlõdésének feltételei miatt e téren nem tudott az élvonalba kerülni. Számos erdélyi, partiumi, temesközi városban évszázadokkal korábban nyíltak meg a nyomdák. Nagyszeben, Brassó, Debrecen, Nagyvárad, Temesvár után meglehetõsen késõn, 1818-ban kezdte el mûködését Aradon az elsõ nyomda, amelyet a német ajkú Michek Anton (Antal) rendezett be. Pár évvel késõbb, 1835-ben a temesvári Klapka József, a hõs honvédtábornok édesapja nyitott meg egy fiókvállalatot Aradon, de ezt hamarosan eladta Beichel Józsefnek, majd Schmidt Ferenc lett az új tulajdonos. Amint a legtöbb erdélyi városban, Aradon is elsõsorban a német iparosok mestersége volt a nyomdászat. A korabeli helyi viszonyokra jellemzõ, hogy csak két olyan könyvrõl tudunk, amely az említett tulajdonosok keze alatt látott nyomdafestéket: Peretsényi Nagy László a Menyegzõi vers c kötete Michek nyomdájából került ki 1819-ben, a Magyar amazonok története címû munkáját Klapka adta ki 1826-ban. A 18. században megtelepedõ, iskolaalapító minoriták szépen gyarapodó tékájának kötetei jó ideig külföldi híres nyomdákból kerültek ki. Bár az is igaz, hogy az 1848-as forradalom elõtti években, sõt jó ideig azután is, nem mindenik helyi nyomda találta fontosnak cégjelzésének feltüntetését egy-egy kiadványon. Megelégedtek a város és az évszám feltüntetésével. Az említett okok miatt nem tudjuk pontosan, melyik a legrégibb Aradon kiadott könyv. Ismereteink szerint Peretsényi fent említett két kötete. �?rdekes, hogy a szerzõ leghíresebb munkája, A régi Orod vagyis a mostani Aradnak dolgai pár évvel korábban, 1814-ben nagyváradi nyomdából került ki. Az 1844-ben megjelentetett Aradi Vészlapokat Bohus Jánosné Szögyén Antónia kezdeményezte a Maros-árvíz károsultjainak megsegítésére. Megszerkesztésével Császár Ferenc helyi tollforgatót bízta meg. A kötetben a kor jeles írói - Bajza, Eötvös, Vörösmarty - közölték írásaikat, és a bevételt fordították karitatív célokra. A szabadságharc leverése utáni megtorlás elsõ évtizedében a lappróbálkozások is kudarcba fulladtak, a helyi tollforgatók a szebb idõkre vártak. (Az egyetlen kivétel Bettelheim Vilmos könyvkereskedõ kitartásának és kapcsolatainak köszönhetõ Alföld c. lap, amely 1861-ben jelent meg.) Aradon, a mártírok városában az osztrák titkosrendõrség, a cenzúra fokozottan éber volt. A magyar könyvkiadás gondolata eleve kudarcra ítélt vállalkozásnak tûnt, nem is szólva a vele járó hatósági zaklatásokról. Egy kiadványnak mégis sikerült kijátszania az önkényuralom elnyomó szerveinek éberségét. Az Arad Megyei Xenopol Könyvtár õrzi Balló Benjamin lelkész Aradi utasítónaptár az 1856. szökõévre c. kalendáriumának egyetlen példányát. Fábián Gábor - az Aradon élõ polihisztor és jeles mûfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja - munkáinak többsége ebben az idõben Budán vagy Pesten látott nyomdafestéket. Ennek oka talán abban keresendõ, hogy, bár a haditörvényszéktõl kegyelmet nyert, és a politikától teljesen visszavonult, a helyi titkosrendõrség mégis állandóan figyelte, és többször tartottak otthonában házkutatást. Lakatos Ottó monográfiája szerint egy ilyen alkalommal kobozták el Fábiántól Valerius Maximus mûvének nyomdakész állapotban lévõ fordítását, amelyet soha többé nem tudott visszaszerezni. Késõbb is csak Titus Lucretius A természetrõl c. tankölteményének külön kiadását jelentette meg Aradon 1873-ban, Réthy nyomdájában. A vidék másik nagyjának, a pankotai születésû Csiky Gergelynek, még a díszpolgári oklevelét is egy fõvárosi nyomdában rendelték meg. Mindmáig nélkülözhetetlen forrásmunkák A kiegyezés utáni nagy gazdasági fellendülés elsõ idõszakában csupán néhány évkönyv, majd több tankönyv, egyletek, társaságok, közkönyvtárak, pénzintézetek könyv alakú kiadványai láttak napvilágot Aradon. A kor helyi tollforgatóinak többsége vagy ismertebb fõvárosi, budai, kassai nyomdákban jelentette meg munkáit, vagy beérte az Alföld, Az Arad és Vidéke, vagy az Aradi Közlöny tárca rovataival. Az elsõ szerény áttörés a nagyobb tanulmányok szerzõivel hozható összefüggésbe. Szöllösy Károly 1879-ben kiadta Arad sz. kir. város és megye összes népoktatási intézeteinek névsorát, 1879-ben pedig Az Aradvidéki-Tanítóegylet tíz évi mûködése c. összeállítást. Lakatos Ottó 1881-ben jelentette meg Gyulai István nyomdájában Arad története címû háromkötetes monográfiáját. Réthy Lipót és fia nyomdájából került ki 1890-ben Némethy Károly tanító és mûfordító összefoglaló tanulmánya: Arad város tanügyi története. A kötet megjelenésében már szerepe volt a z 1881-ben megalakult Kölcsey Egyesületnek. Ugyancsak a város szellemi életének kovászaként mûködõ, idén fennállásának 130. évfordulóját ünneplõ egyesület javaslatára állítja össze Varga Ottó helyi tanár az Aradi Vértanúk albumát, amely hatalmas könyvsiker, és késõbbi újabb három kiadása és tekintélyes példányszáma ellenére ma is ritkaság. A nagy lélegzetû és horderejû könyvekre a koronát Márki Sándor teszi fel 1895-ben Arad vármegye és Arad Szabad Királyi Város Története címû monográfiájával. A monográfia bizottság gondozásában jelent meg, és mindmáig a kutató számára megkerülhetetlen forrásmû. A grafikai megjelenítés szempontjából kimagasló a szép papíron, színvonalas fotókkal illusztrált album, Az Aradi Elsõ Takarékpénztár hatvan évének története, amelyet 1901-ben a pénzintézet adott ki. Jelentõségében pedig legalább ilyen értékes Galsai Kovách Ernõ 1911-ben megjelentetett Aradvár és Aradváros ostroma c. könyve. Helyi szerzõk, költõk egy-egy aradi kiadású szépirodalmi munkája az elsõ világháború végéig viszonylag csekély példányszámban és kivitelezésben került a könyvesboltokba. Közöttük említhetjük meg Cziffra Géza, a késõbbi ismert filmrendezõ Ketten vagyunk verseskötetét, Csécsi Erzsébet, Antalné Kelecsényi Márta, Dá lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
